Annanéni

Digitalizáció az oktatásban I. – mikor van értelme a technológiának?

A digitális eszközök önmagukban nem teszik jobbá a tanítást. A technológia bevetésének akkor van valódi pedagógiai értelme, ha többletértéket ad: ha olyasmit tesz lehetővé, ami analóg módon nem, vagy csak nagyon korlátozottan lenne megoldható.

Fontos ezt kimondani azért is, mert ma már tudjuk: nem minden digitális jobb, és nem minden analóg elavult.

Papír vagy képernyő?

Számos kutatás igazolja, hogy papíron olvasva könnyebben jutunk el a szövegértés mélyebb szintjeire. Az olvasottak jobb felidézése, az összefüggések felismerése, a kritikus értelmezés gyakran erősebb papíralapú olvasásnál.

Alsó tagozaton a számfogalom kialakulásához elengedhetetlen a kockák, korongok, gombok és kavicsok rakosgatása a térben. A három dimenziós tapasztalás és az érzékszervekkel szerzett összetett élmények, mint látás-hallás-tapintás olyan lenyomatokat és idegkapcsolódásokat képeznek az agyban, amelyek két dimenzióban nem tudnak létrejönni.

A fogalmazási kompetencia kialakulásában elengedhetetlenül fontos, hogy a gyermek saját maga tanulja meg kifejezni és sorba rendezni a gondolatait digitális segítség nélkül.

Hol jön be a digitális valódi előnye?

Ott, ahol a technológia alkalmazkodni tud a tanulóhoz. A mesterséges intelligencia által vezérelt tanulóprogramok kifejezetten hasznosak lehetnek: a kérdéseket, feladatokat és a tananyagot a tanuló aktuális tudásszintjéhez igazítják, azonnali visszajelzést adnak, és segítenek elkerülni a túl könnyű vagy túl nehéz feladatokat.

A saját osztályomban egy német tankönyvkiadó programjával dolgozom, amelyben a gyerekek tableten kitöltenek egy olvasásértést vizsgáló tesztet, majd az eredmények alapján a rendszer kiköp mindenkinek egy személyesen rá szabott feladatsort, amelyet papíron osztok ki a fejlesztő órán. Ez azért is hasznos, mert rengeteg érdemi munkát levesz a vállamról, de közben mégis nálam marad a kontroll és a végső döntés.

Sajnos itthon még nincs ilyen program, de nagy szükség lenne rá, mert óriási segítség a pedagógus számára.

És mi a helyzet a ChatGPT-vel?

Fontos tisztán látni: a ChatGPT egy úgynevezett large language model. Nem „gondolkodik”, nem ért a szöveghez emberi értelemben, hanem a következő legvalószínűbb szót állítja elő az addigi szövegkörnyezet alapján.

A német Oktatáskutatási Tanácsadó Testület (SWK) ajánlása szerint 8. osztály előtt nem javasolt a használata, mivel addigra zárul le a fogalmazási kompetencia alapjainak kialakulása. Ha ezt a folyamatot túl korán „kiszervezzük” egy eszköznek, az hátráltathatja vagy akár megakadályozhatja a fejlődést.

Ugyanakkor felnőtteknél azt találták, hogy a ChatGPT fogalmazási segédeszközként történő használata javíthatja az íráskészséget.

A következő bejegyzésemben kitérek majd két olyan modellre, amelyek kulcsszerepet játszanak, amikor azt szeretnénk eldönteni, hogy a digitális tananyag bevetése segíti- e majd a gyerekek tanulását.

Összefoglalva

A digitális oktatás nem cél, hanem eszköz. A kérdés nem az, hogy használjunk-e technológiát, hanem az, hogy:

mit ad hozzá a tanuláshoz,

milyen tanulási szintet támogat,

és mikor, mely életkorban van valóban helye.

A digitális eszközök sokat tudnak hozzáadni az oktatáshoz, de nem mindegy, hogyan alkalmazzuk őket.